1516 Lázadó rabszolga
(Párizs, Louvre)
215 cm magas részben csiszolt, márványszobor.
Készült 1513-1516 között.
A fej és a nyak csak kinagyolva van megmunkálva, a lábak csiszolt állapotig elkészültek. A bal térd mellett a márványtömbön egy vázlatosan kidolgozott majomfej ismerhető fel. Stílusa valamivel fejlettebb, mint a Haldokló rabszolgáé. A márványt a fejtől a bal válláig ér szeli át, talán ezért nem fejezte be a művész. De a lázadó rabszolga egész alakja sokkal durvább és feszültebb, mint a haldokló alak beletörődése. A lázadó feszültség a rabszolga állatias ellenállását kívánja hangsúlyozni. Michelangelo gyakran alkalmazta a befejezetlen durva vésőnyomokkal tarkított megoldást, amikor úgy érezte, képtelen a tökéletes kivitelezést megvalósítani. A szobor oldalnézetre van komponálva, hátsó része teljesen lapos, karján kötelék, jobb combján drapéria. Az atlétatermetű alak, aki ereje végső megfeszítésével igyekszik szétszakítani a köteléket. Bal karja kíméletlenül hátra van kötve. Kétségbeesett erőfeszítéssel emeli fel a fejét, amint az a gigászok harcát ábrázoló antik szarkofágokon látható. Szilaj szabadságvágyat tükröző mozdulattal feszíti jobb lábát a lépcsősen emelkedő kőre. Az erőkifejtés felfelé haladva egyre szilajabb lesz, a titáni hát izmai roppant tömegbe torlódnak, de ez a lendület eleve vereségre van ítélve. A behajlított kar spirálvonala a jobb karban meg az ágyékot fedő ruhában folytatódik, amely kígyózó spirálisban tekeredik a testre. Az arc nélkülöz minden különösebb kifejezést, kezdetlegesen lenagyolt négyszögletes tömb, alacsony homlokkal, széles orral, szögletes állal. A vastag nyakon hátraszegett fej helyzete, nem pedig az arckifejezés árulkodik a szenvedésről, a kétségbeesett lázadó erőlködésről.
1542-ben Michelangelo azt tervezte, hogy a Rabszolgákat II. Gyula pápa síremlékének alsó szintjének fülkéibe helyezi el, Mózes két oldalán. Később az az ötlete támadt, hogy Ráhel és Lea szobrával helyettesíti őket, és a Rabszolgákat Roberto Strozzi barátjának ajándékozta. Ő továbbadta I. Ferenc francia királynak, aki pedig Anne Montmorency hercegnek ajándékozta, és ő elhelyezte a kastélyában. A herceg 1632-ben Richelieu bíborosnak adta a szobrokat, aki átvitette őket a poitou-i kastélyába. 1793-ban a szobrokat lefoglalták, és végül a Louvre-ban helyezték el.
Forrás: Tolnay Károly: MICHELANGELO Mű és világkép (46, 89-91, 99, 180, 197, 209, 247, 356 oldal)
https://en.wikipedia.org/wiki/Rebellious_Slave
https://entertainment.howstuffworks.com/arts/artwork/michelangelo-sculptures12.htm
