1515 Mózes
Róma, Bilincsbe vert Szent Péter (San Pietro in Vincoli) templom
235 cm magas csiszolt márványszobor, talapzata trapéz alakú.
Készült 1513-1516-ban, és 1540-ben került a helyére.
II. Gyula síremlékét, az eredeti tervet jelentősen megváltoztatva és egyszerűsítve, Michelangelo végül a San Pietro in Vincoli templom szentélyében helyezte el. A falhoz illesztett síremlék két szintre oszlik, és a hangsúlyos párkánnyal elválasztott szinteken három-három mély falfülke található. Az alsó zónában a fülkéket félalakos hermapilaszterek díszítik, és itt található, a középső fülkében, Mózes szobra. A próféta két oldalán Ráchel és Lea, Michelangelo műhelyében készült szobrai, Mózes fölött pedig a pápa szarkofágon fekvő, pontosabban könyökére támaszkodó figurája jelenik meg, amely a legújabb kutatások szerint szintén Michelangelo műve. A síremlék teljes egésze a firenzei szobrász alkotása, az utókor mégis csak a Mózest látja mindebből, és talán nem véletlenül. A feszültséggel teli, erőteljes szobor azt a pillanatot jeleníti meg, vagy inkább fejezi ki drámai sűrítéssel, amikor Mózes, a Sinai-hegyről lejőve, a tízparancsolattal a kezében, felismeri, hogy népe a bálványimádás bűnébe esett. A Mózes-szobor dinamikája ennek a pillanatnak a megragadására épül. Arcának feszült kifejezése, az összevont szemöldök és az összeráncolt homlok ugyanazt a cselekvés előtti koncentrációt fejezi ki, amelyet az évekkel korábban készült Dávid-szobor esetében is láthattunk. Mózes izmos ülő alakja a dráma pszichológiai érzékeltetésének remekműve: a próféta ugyan ül, de bal lábát hátra húzza, jobb kezével a törvénytáblákat magához szorítja, behajlított bal karját megfeszítve ölében tartja és hirtelen mozdulattal balra fordul. Testének minden mozdulata, az ellentétes irányba forduló testrészek mind-mind a cselekvésbe átcsapni készülő koncentrációnak vannak alárendelve. Michelangelo ebben az esetben a klasszikus kontraposztot alkalmazta ülő kompozícióhoz, de egyben túl is lépett azon a nyugalmas, harmonikus, tehát statikus ábrázolásmódon, amely még a Dávid-szobrot jellemezte.
II. Gyula pápa síremlékének főalakja a hóna alatt lévő kőtáblákról könnyen felismerhető. Michelangelo a síremléket eredetileg négyszögletesre tervezte, hogy körbe lehessen járni, a belsejében pedig egy ovális teret szeretett volna kialakítani a koporsó számára. Később azonban jelentősen egyszerűsített az elképzelésen, és a pompás építészeti alkotáson felállítandó 40 szobornak is csak egy részét készítette el. A figurákat a művész ezúttal is carrarai márványból faragta ki, a kőtömböket maga válogatta össze a bányában, és a saját pénzéből fizette ki azokat. A síremlék a művész egész életében gyötrelmes és nyomasztó kötelezettséget jelentett.
A felháborodástól reszkető Mózes ülő kolosszus, maga az emberré vált kataklizma. Az indulat mindent elsöprő ereje elemi energiákat szabadít fel benne. A roppant szakálláradat és a lávaként omló köpenyen áttörő sziklaszerű térd csupán a belső megrendülés és harag kisugárzása. Szilaj mozdulattal veti fel a fejét, és néz jobbra, miközben teste ösztönösen az ellenkező irányba húzódik, és a keze mozdulatlanná dermed szakálla zuhatagában. Az alakban Michelangelo egyszerre ábrázolja az indulat születését, tetőpontját és lecsengését. Akárcsak a Dávid-szobornál, a bal oldal kontúrjai mozgalmasak és nyitottak, ez azoknak az erőknek az oldala, amelyek ellen Mózes fellázad. Jobb felől a kompozíció zárt és stabil. A belső dráma pátoszát a haj csigavonalai, az összeráncolt homlok dudorai s a mély üregekből kivillámló tüzes tekintet fejezi ki; de a lebiggyesztett, érzéki, vastag ajkak reszketése, az orrcimpák haragvó megrándulása fensőséges megvetést sugároz, amelyet ez az óriás érez az emberi aljasságok láttán. A mű egy örök emberi magatartás jelképe, a világgal szemben haragra gerjedt nemes jellem, magának az alkotónak belső indulata jelenik meg.
A fején látható szarvak tovább fokozzák Mózes alakjának rettenetes agresszivitását. A bibliai történet szerint, amikor a próféta lejött a Sínai-hegyről sugárzott az arca az Úrral történt beszélgetés után. Héberül a sugárzás és a szarv ugyanolyan mássalhangzókból áll, és a héber írásban csak a mássalhangzókat rögzítik. Így aztán a görög fordítás fénysugarakról szól, Jeremiás próféta latin fordítása pedig fénylő szarvakat rögzít. Az ókori mitológiában egyébként a szarvak ábrázolása is hatalmat és isteni kisugárzást szimbolizált. Michelangelo valószínűleg ezt a hatalmat és a bálványimádás elleni haragvást akarta érzékeltetni a szarvak elhelyezésével.
Egy legenda szerint Michelangelo egyik barátja megemlítette neki, hogy a szobor jobban mutatna, ha fejét kissé jobbra fordítaná. Ezt követően néhány nap múlva az illető megdöbbenve látta, hogy Mózes oldalra fordult fejjel ül a síremléken. Erre a csodálatos változtatásra máig nincs magyarázat.
A másik legenda szerint maga a mester is olyan elevennek találta elkészült szobrát, hogy többször felszólította: "Beszélj már!". Amikor a műalkotás tovább hallgatott, a legenda szerint vésőjét a Mózes alak térdéhez vágta - az állítólagos bevágódás ma is látható.
Forrás: Tolnay Károly: MICHELANGELO Mű és világkép (14, 24, 46, 75, 76, 83, 84, 89, 90-97, 103-107, 180, 197, 198, 203, 204, 256, 257, 277, 306, 356 oldal)
https://en.wikipedia.org/wiki/Moses_(Michelangelo)
https://mult-kor.hu/20011029_michelangelo_elcsavarta_mozes_fejet
https://en.wikipedia.org/wiki/Michelangelo
https://hu.wikipedia.org/wiki/Michelangelo_Buonarroti
Képek az eredeti alkotásról:
Bibliai háttér:
Egyiptomból való megmenekülésük után három hónappal Sínai pusztájában, a Sínai vagy Hóreb heggyel szemben táboroznak le Izrael fiai. Jahve megjelenik Mózesnek és szövetséget ajánl fel, amelyet a nép készséggel fogad. A kétnapos előkészületet után, harmadnap, mennydörgés, villámlás, harsonazengés kíséretében sötét felhő telepedik a Sínai hegyre. Jahve tűzben leszáll a hegyre, ahová egyedül Mózes mehet fel hozzá. Itt jön létre az Isten és az izraeliták közötti szövetség. Isten közli a szövetség feltételeit a tízparancsolatban, amelyet Mózes elmond a népnek. Másnap égőáldozatot mutatnak be, felolvassa a szövetség könyvét, a nép pedig ígéretet tesz Jahve parancsainak megtartására. Mózes ezután meghinti a népet a szövetség vérével.
Mózes Isten hívására felmegy a hegyre, hogy átvegye a kőtáblákat a törvénnyel és a parancsokkal, a népet pedig Áronra és Hurra bízza. Mózes negyven nap és negyven éjjel marad a hegyen, ahol Isten átadja Mózesnek a két kőtáblát a törvényekkel. A nép, amikor látja, hogy Mózes késlekedik lejönni a hegyről, Istenről képmást – aranyborjút – készíttet magának Áronnal, hogy így imádja az egyiptomi szolgaságból magszabadító Istenét. Jahve a hegyen figyelmezteti Mózest a nép elpártolására. Amikor Mózes, kezében a kőtáblákkal, visszatér a táborba és látja az aranyborjú körül táncoló népet, a hegy lábánál összetöri a kőtáblákat, az aranyborjút elégeti. Magához szólítja azokat, akik hűségesek maradtak Jahvéhoz. Lévi fiai Mózes mellé állnak, és leszámolnak a táborban az elpártolókkal. Hűségükkel méltóak arra, hogy Jahve papjai legyenek. Másnap Mózes bocsánatért esedezik Jahvéhoz a nép bűne miatt. Jahve felszólítja Mózest, hogy induljon el az izraelitákkal a pátriárkáknak megígért földre, de ő maga nem hajlandó velük menni, csak angyalát küldi a nép előtt. Jahve nem akar népe között maradni, és ennek kifejezésére Mózes a táboron kívül helyezi el a találkozás sátrát. Mózes kegyelmet talál Jahve előtt, szemtől szembe beszél vele a találkozás sátrában. A nép közbenjárójaként kiesdi, hogy maga Jahve vonuljon Izrael előtt és vezesse a megígért földre. Kérésére Jahve dicsősége elvonul Mózes előtt, arcát azonban nem láthatja.
Egy sor újabb előírás után sor kerül a szövetség megújítására. Isten parancsára Mózes két új kőtáblát készít, és másnap ismét felmegy a Sínai hegyre, hogy Jahve felírja rá azokat a szavakat, amelyek az eltört táblákon voltak. Jahve felhőben leereszkedik a hegyre, kijelenti szövetségkötő akaratát Mózesnek, és felsorolja a szövetség feltételeit. Mózes negyven napot és negyven éjjelt tölt és böjtöl Jahvénál. A hegyről lejőve arca sugárzik az Istennel való találkozás következtében, ezért az izraeliták félnek közeledni hozzá. Ő azonban magához hívja Áront és a közösség vezetőit, s közli velük a parancsokat. Ezután leplet borít arcára, és valahányszor Mózes Jahve elé lép, hogy beszéljen, leveszi a leplet, amikor pedig kijön, ismét befedi arcát.
https://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%B3zes_m%C3%A1sodik_k%C3%B6nyve
