2 Szent Miklós Templom (XIV. sz.)
(502-es műemlék)
A XIV. századi gótikus alapokra 1784-ben barokk stílusúra alakított ferences templom.
A város legrégebbi épületét - régészeti kutatások eredménye szerint - a 13.-14. században kezdték el építeni, ám ekkor jóval egyszerűbb volt a mainál, kisebb volt és nem volt tornya. Ebből az időből származik a templom bejárata előtti kálvária, a támpillérek, illetve a templom fundamentumának egy része. A kálvária szobraiból már csak a Tisztítótüzet ábrázoló dombormű maradt meg. Az 1400-as években épült a templom még ma is meglévő, gótikus stílusú oldalhajója, a torony alsó része, melyen az ablakok, saroktéglák, körablakok még ma is nagyrészt eredetiek. Ebben az időben készült még a templom kriptája, és sírkerttel vették körül a város centrális központjának számító templomot, melybe a temetést 1777-ben beszűntették. Az 1678-as tűzvészben a középkori épület nagy része elpusztult, csak az imént említett részletek maradtak meg belőle. A templomtól balra eső romkertben a románkori, 15. századbeli Szent Mihály-kápolna romjai találhatóak. A romkertre 1841-ben üzletek épültek, melyeket 1973-ban, a városrendezés jegyében lebontottak.
A reformáció kezdetekor a két felekezet hívei közösen használták a templomot. Ez egy darabig békésen zajlott, majd a hitviták egyre gyakoribbá válásának eredményeként nem működhetett tovább a két felekezet ugyanazon fedél alatt. A protestánsoknak az 1564-es megállapodás szerint új istenházat kellett építeni. Az eredetit pedig 1640-től a városba beköltöző ferences szerzetesek vették birtokba.
A ferencesek 1777 és 84 között barokk stílusban teljesen átalakították, kibővítették templomukat és 1799-ben, copf stílusban tornyukat is megmagasították. Az utolsó jelentős átalakítás 1931 és 1933 között történt. Ekkor főként a belső teret, annak berendezését, festését változtatták, ekkor készült el a templomudvart a Kossuth tértől elválasztó kőkerítés belső falához illeszkedő kis kápolna, az úgynevezett lourdes-i kápolna, valamint a kőkerítés figyelemreméltóan szép, finoman megmunkált, népies kovácsoltvas kapui.
A templomtorony kb. 48 méter magas, órapárkányos, toronyóra nélküli építmény. Harangházának ablakai boltívesek. Díszes, barokk toronysisakján kettős kereszt magasodik. Egy 1759-ben, a ferences rendiek által készített feljegyzés szerint 5 harangja volt. Jelenleg 3 van. Közülük kettő igen nagy méretű, mély hangú. A harmadik, s egyben legkisebb harang, a templom lélekharangja, magas hangja van. Misékre három alkalommal hívnak a templom harangjai. Kezdés előtt fél órával a nagyharang, negyed órával a középső, kezdéskor pedig a három harang együtt szól.
A templomon gyönyörűen végigkövethetőek az elmúlt 600 év történelmi és társadalmi változásai. Így elmondható, hogy a Szent Miklós-templom külseje három stílust ötvöz magába (román, barokk, copf).
Belépve igen gazdag, világos, barokk-neobarokk tér tárul elénk. A lenyűgöző hatást az egymáshoz szokatlanul közel helyezett oltárok adják. A három mellékoltárt Falkoner József, a főoltárt Prohászka József festette. A rokokó, 1792-ben készült főoltár Szent Miklós legendáját ábrázolja, csavart kerettel rendelkezik. Szent Miklós nemcsak a templomnak, hanem Kecskemétnek is védőszentje. A főoltárral kapcsolatos érdekesség, hogy a középkori templom fekvését úgy alakították ki, hogy Szent Miklós napján a felkelő hajnali napfény első sugarai az oltárra essenek. Két oldalán Szent Péter és Pál szobra áll. A tér jobb oldalán található a szószék. A főoltárhoz viszonylag közel, jobb és baloldalt 1-1 mellékoltár áll. A bal oldali Assisi Szent Ferenc, a jobb oldali pedig Páduai Szent Antal tiszteletére állított. Előtte áll a Szent Antal szobor, alatta persellyel. A tér jobb oldalán, a szószék és a kórus között félúton áll a harmadik mellékoltár. A néhány éve elkezdett felújítás előtt a belső tér falait a templom ódon hangulatán jelentősen rontó, modern felfogású falfestmények díszítették. Ezeket eltávolították, így falfestményei nincsenek jelenleg. Ezek a követlezőek voltak: A bejárattól számolva az első Jézus születését, a középső Mária menybemenetelét, a nyolcszög három oldalával záródó szentély feletti pedig a Szentháromságot ábrázolta. A díszítőfestés 1968-ban készült el.
A tér jobb oldalán lévő három ablak színes ólomüveg. A bejárathoz legközelebb álló Szent László királyt, a középső a rendalapító Szent Ferencet, a szószék felöli pedig, Imre herceg alakját vetíti a szemlélő elé. A kóruson magasodik a templom jelentős nagyságú orgonája, mely e sorok keletkezése pillanatában teljes felújítás és kibővítés alatt áll. Az orgonaházat 1860-ban Mooser Lajos készítette, 1928-ban Angster József és Fia átépítette, ekkor pneumatikus vezérlést kapott. Később Váradi Miklós és Fia építette át elektronikus vezérlésre. A jelenleg is tartó újabb felújítás előtt kétmanuálos és 21 regiszteres volt. A látogatónak érdemes az oldalhajóba is ellátogatni. Itt három csúcsíves, ólomüvegből készült ablak van. Az oldalhajóban 4 db. oltár van, mind a négyen 1-1 szobor áll, köztük Szűz Mária és Jézus szobra is.
Forrás:templom.hu
