2 Kőkerítés-Kálvária
(502-es műemlék része)
1790-ben készült barokk szoborcsoport
A Ferences templom Kecskemét legrégibb épülete. Kb. a XIV. században kezdték el építeni.Ebből az időből származik a templom fundamentuma a támpillérek és a nyugati homlokzat előtt ívesen záródó kerítésfal. A fal előtt kőből készült, kovácsoltvas ráccsal elkerített Kálvária-szoborcsoport, a feszület alatt a Tisztítótűz domborművel. A kálvária szobraiból mára csak ez maradt meg. Feltehetően 1790-ben készült. A szoboregyüttes elkészítésére Dunaiszky Lőrinc kapott megbízást 1816 körül. Hat élőnagyságú szobrot kellett készítenie 'föveny-kőbül', ami sajnos az idők folyamán elpusztult.
A szoborcsoport két oldalán kovácsoltvas rácsos kapukat Tiringer Ferenc készítette 1931-ben.
1912-ben két festő is megfestette, Perlrott Csaba Vilmos:Kecskeméti kálvária, Iványi Grünwald Béla:Kofák hóbuckák között (ebben az időben itt volt a piactér) címmel.
'A feszülete jelenlegi formájában 1943-ban került a dombormű fölé, Imre Gábor alkotása. János apostol valamint a Fájdalmas Szűz alakjai a volt Szentháromság temető ferences kriptájának kálváriájáról kerültek ide. Ezeket a szobrokat 1957-ben Nyárlőrinc temetőjébe vitték, s több mint 20 éven át, a temető árkában elföldelve vártak sorsukra. A jelenlegi helyükre - kijavításuk után - 1982-ben kerültek. Magdolna alakját Fekete Géza szobrászművész mintázta.'
A szoborcsoport két oldalán kovácsoltvas rácsos kapukat Tiringer Ferenc készítette 1931-ben.
1912-ben két festő is megfestette, Perlrott Csaba Vilmos:Kecskeméti kálvária, Iványi Grünwald Béla:Kofák hóbuckák között (ebben az időben itt volt a piactér) címmel.
'A feszülete jelenlegi formájában 1943-ban került a dombormű fölé, Imre Gábor alkotása. János apostol valamint a Fájdalmas Szűz alakjai a volt Szentháromság temető ferences kriptájának kálváriájáról kerültek ide. Ezeket a szobrokat 1957-ben Nyárlőrinc temetőjébe vitték, s több mint 20 éven át, a temető árkában elföldelve vártak sorsukra. A jelenlegi helyükre - kijavításuk után - 1982-ben kerültek. Magdolna alakját Fekete Géza szobrászművész mintázta.'
Forrás: Juhász István: Kecskemét város építéstörténete 1998. 195. oldal
