2 Nagytemplom (1799)
(505-ös műemlék)
Épült 1774-99-ben Oszwald Gáspár tervei alapján copf stílusban.
Szabadon álló, egyhajós, egyenes szentélyzáródású templom, ÉNy-i homlokzati, tűzkiáltó erkélyes toronnyal, a szentély felett kontyolt nyeregtetővel, a szentélyhez kapcsolódó kétszintes mellékterekkel. ÉNy-i homlokzatán középrizalit, magas oszlopszéken álló, füzérdíszes fejezetű, timpanont hordó oszloppárokkal. Főkapuja fölött a Kulcsátadás-, a timpanonban Patrona Hungariae-dombormű. A homlokzat szélső tengelyeiben félköríves záródású szoborfülkék, Szent István és Szent László szobrával, alattuk az oldalbejáratok. Az oldalbejáratok mellett 1848-1849-es, első és második világháborús emléktáblák. A főpárkány fölött, az oldalhomlokzatok szélső tengelyét lezáró attikapárkányon a négy evangélista szobra. Az ldalhomlokzatok lizénás-tükrös kialakításúak. Fiókos dongával fedett hajó és szentély, a hajó két oldalán kápolnasorral, a kápolnák felett empóriummal, a bejárat fölött karzat. A szentély előtti boltszakasz keresztszár jellegű, a négyezeti tér fölött kupola, kétoldalt fiókos dongaboltozat. Falképek és pannók a szentélyben és a hajóban: 1901 (Roskovics Ignác); díszítőfestés: 1901 (Lohr Ferenc). Festett üvegablakok: 1930-as évek. Berendezés: jellemzően 18. század vége; főoltárkép és két mellékoltárkép: 1791 (Falkoner József Ferenc). A város 1752-ben kapott engedélyt Mária Teréziától plébániatemplom építésére, helyét 1772-ben jelölték ki, az építkezést 1774-ben kezdték meg (építész: Oswald Gáspár piarista szerzetes, kivitelező Fischer Boldizsár és váci mesterek). Bár 1791-ben felszentelték, építését csak 1799-ben fejezték be. 1819-ben tornya és tetőzete leégett, és csak 1863-ban állították helyre (Dubecz János ácsmester). 1880-ban külsejét, 1901-ben belsejét újították meg. 1911-ben a földrengés után renoválták, homlokzatait megújították (építész: Lux Kálmán).
Külső leírás:
A Városháza szomszédságában a Kossuth tér egyik oldalát határoló, szabadon álló, téglalap alaprajzú, mázas cseréppel fedett nyeregtetős, egy nyugati tornyos későbarokk templomépület.
A templom nyugati homlokzatán kb. 1 m magas lábazati rész fut végig, mely egyben része a főkapu szemöldökéig érő pillér- illetve oszloplábazatoknak. A lábazati részt 3 kapu szakítja meg, a két szélső téglalap alakú, kétszárnyú, füles kerettel, egyszerű geometrikus szemöldökkel. A középső kapu szegmensíves záródású, kétszárnyú, eredeti kapuszárnyakkal. A copf szemöldökdíszt 2 db ión fejezetes féloszlop tartja, felette 2 alakos jelenet: Kr. átadja a kulcsokat Szt. Péternek. A jelenet vonalában a két szélső kapu felett 1-1 félköríves záródású ablak.
Emeleti részen a két szélső tengelyben 1-1 félköríves záródású szoborfülke Szt. István és László szobrával, középen, a főkapu felett félköríves záródású ablak. A homlokzatot a széleken 2-2 félpillér, középen 2-2 féloszlop tagolja, mindegyik ión fejezetes. A széles főpárkány felett a középső szakaszt tympanon zárja. A tympanonban "Patrona Hungariae", a homlokzat szélén Szt. Péter és Pál szobra.
A tornyon, a tympanon felett téglalap alakú, füleskeretes ablak, felette konzolokra támaszkodó, körbefutó erkély félköríves záródású nyílásokkal.
A torony óratorony, melyet törtvonalú, díszes (a református templom sisakdíszéhez hasonló) sisakdísz zár le.
Forrás: muemlekem.hu
