1 Városháza (1895)

(504-es műemlék)

Épült 1893-95-ben Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján, szecessziós stílusban.

A művészettörténészek állításai nem egybehangzóak a stílust illetően. Egyesek szerint Lechner a korai francia rene szánszból, mások szerint az angol reneszánszból merített, és vannak olyan vélemények is, hogy a legfontosabb hatást a felvidéki szász városok – így Lőcse – reneszánsz építészete gyakorolta rá. Mindenesetre Lechner öntudatosan kifejtett programja szerint a cél a magyar stílus megteremtése volt. Magyar formanyelv nem volt, hanem lesz. Mert kell lennie. Ez a meggyőződés vezet életpályámon, amelynek egyetlen célja, utat vágni a magyar formanyelv megalakítása felé – írta a Művészet című folyóiratban, 1906-ban. Így bár az alapszerkezet még a reneszánsz korai stíluskorszakának formavilágára épül, a homlokzat díszítése viszont hangsúlyos, hazai földben gyökerező, a magyar népművészet motívumkincsét felhasználó falburkoló kerámia. (Lechner ebben a kérdésben előremutató volt, ugyanis a gipszöntvényekkel szemben a kerámia időtállóbb, színekben gazdagabb, és lemosható anyag).

Az épület 4 saroklizénás (keskeny és lapos függőleges falsáv, a falfelület tagolására), főhomlokzatán középrizalittal kiemelt, nagyjából téglalap alaprajzú.

Középrizalitjának ormán a honalapító Árpád fejedelem szobrát helyezték el. A korabeli kecskemétiek, akik először idegenkedtek az új városházától, Árpádkának nevezték el a pánczélos vitézt. Az oromzati részbe és a második emeleti ablakok közé, a tetőpárkány alatti falmezőkre medalionokba foglalt relief arcképek kerültek: Huba, Árpád fejedelem, Zrínyi Miklós, Thököly Imre, Corvin  Mátyás, Hunyadi János, Szent István, I. Ferenc József arcmásaival. Az épületen kívül és belül több helyen szerepel a Magyarország és Kecskemét város címere.