A ferences templomhoz nyaktaggal csatlakozó, négyzetes udvart körülvevő, egyemeletes, nyeregtetős szárnyakból álló épületegyüttes. Keleti sarkán kiugró, négyzetes alaprajzú, valamivel magasabb tetőgerincű, északii homlokzatán oromfallal lezárt egykori védőtorony. A kolostor északii, Kéttemplom közre néző homlokzatán lévő főbejáratához a helyreállított vizesárok fölött modern híd vezet. A bejárat tengelyében, a tetőn négyzetes huszártorony, gúlatetővel. Másik bejárata az északnyugati, templom felőli homlokzaton. Az udvari homlokzatokon árkádíves folyosók, beüvegezett nyílásokkal. Egytraktusos, oldalfolyosós elrendezésű, a folyosók kereszt-, a helyiségek fiókos dongaboltozatúak. Barokk ajtókeretek, eredeti szárnyakkal, vasalatokkal, fűtőnyílások, a lépcsőházban feliratos kőtábla: 1736, a refektórium boltozatán stukkó. A középkorban ezen a területen a királynői birtok kezelőinek háza állott, ehhez épült a védőtorony 1439 előtt. A ferenceseket 1644-ben hívták Kecskemétre. Rendházuk 1700-1702, 1722-1724 között több ütemben épült s csak 1736-ra készült el teljesen.
Az együttesben 1975-tõl a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet mûködik. A kolostornak az új funkcióhoz szükséges átépítése Kerényi József tervei szerint történt. Az épületet díszítõ mûalkotások közül érdemes kiemelni Borsos Miklós Kodály Zoltánt ábrázoló portrészobrát, valamint Kass János grafikáit. Az épület hátsó udvarában az 1980-as évek elején, szintén Kerényi József tervei alapján egy új épületet emeltek az irodák, tantermek, a könyvtár és a stúdió befogadására.