5 Katona József Színház (1896)

(10929-es műemlék)

Épült 1895-96-ban Ferdinand Fellner és Hermann Helmer tervei alapján historizáló stílusban.

Tér közepén, mesterséges dombon, szabadon álló, megközelítőleg téglalap alaprajzú, összetett tömegű épület, a különböző épületrészek fölött különböző gerincmagasságú manzárdtető-idomokkal. Vakolatsávos, illetve vakolatkváderes homlokzatait pilaszterek és gazdag nyíláskeretelések tagolják, színpadi maszkokat, hangszereket ábrázoló domborművek, Kecskemét címere, Katona József és Kisfaludy Károly szobrai díszítik. É-i homlokzatán timpanonos középrizalit. Baldachinos előtetővel ellátott főbejáratának félköríves záródású középső elemét atlaszokkal díszített pillérek fogják közre. A pilléreken törtívű szemöldökpárkány, a szemöldökmezőben dombormű. A bejárat mögött nyújtott előcsarnok, falain három vörös mészkő emléktábla, belső oldalán a nézőtéri folyosóra vezető lengőajtók, lekerekített végein a páholyszintre vezető, átlós irányú, egykarú lépcsősorok, mellettük az erkélyre vezető, kétkarú lépcsők. A belső falfelületeken gazdag, aranyozott stukkók, csillár, falikarok, nyílászárók. Kecskemét város közgyűlése 1892-ben határozta el színház építését, amivel a királyi pár megkoronázásának kívántak emléket állítani. Épült 1895-1896 között (építészek: Ferdinand Fellner és Hermann Helmer. Mesterek: díszítő plasztika, szobrok: Heinrich Hausbeitner, Bécs; stukkók: Bock, Bécs). Az épület rekonstrukciójára 1986-1987-ben került sor. Az északra néző főhomlokzat ívesen előreugró, timpanonnal koronázott középrizalitját impozáns főbejárat töri át, a hátsó homlokzaton színpadi bejáró. Az oldalhomlokzatokon 3-3 mellékbejárat nyílik. A hátsó rész fölé emelkedő zsinórpadlás és a háromszintes nézőtér bonyolította belső térrendszer a homlokzatok döntően egyemeletes képét mozgalmassá teszi.

Forrás: muemlekem.hu