7. Törvénypalota (1904)

(10677-es műemlék)

Épült 1903-1904-ben Wagner Gyula tervei alapján eklektikus stílus.

    Négy utca által határolt telken álló, kétemeletes, nyeregtetős épület. A bíróság két belső udvart körülvevő épületszárnyakból áll, melyekhez DK-i irányból folytatólagosan kapcsolódnak a börtönszárnyak, illetve a falazott kerítéssel körülvett börtönudvar, benne melléképületekkel. A bíróság ÉNy-i, Rákóczi úti főhomlokzatán két emelet magasságú pilaszterekkel tagolt sarokrizalitok és hármas tagolású középrizalit. A rizalitok fölött bábos attika, a középrizalit két szélső szakasza fölött kupola. A homlokzaton emléktáblák. Az oldalhomlokzatok hasonló kialakításúak, az udvari homlokzatokat csak a nyíláskeretelések tagolják. A bíróság DNy-i belső udvarának sarkában poligonális alaprajzú, földszintes toldalék, az ÉK-i belső udvarban újabb, nagy kiterjedésű, kis hajlásszögű nyeregtetővel fedett, földszintes épület. Főkapu a Rákóczi úti homlokzat középtengelyében. A kapualj mögött pilléres-árkádos díszlépcsőház, gazdag stukkódíszítéssel, eredeti lépcsőfokokkal és kovácsoltvas korlátokkal, valamint világítótestekkel. A pihenőben építési emléktábla: 1903-1904. Az épületszárnyak egytraktusos, oldalfolyosós elrendezésűek, nyílászárók, 20. század eleje. Díszterem a két belső udvar közötti szárnyban, tükörboltozattal, stukkódíszes fal- és mennyezettagolással. A Királyi Törvényszék az Igazságügyi Minisztérium költségén 1903-1904 között épült (építész: Wágner Gyula, kivitelező: Robelly Aladár szegedi építész. Mesterek: műlakatos munkák: Wágner Gyula tervei alapján Reismann Márton műlakatos).